Minden nyolcadik magyar nő érintett
Évente mintegy 8300–8600 új mellrák-diagnózist regisztrálnak, és 2100–2300 nő veszti életét a betegség miatt. A legnagyobb probléma azonban az, hogy a legtöbben akkor szembesülnek a kérdéssel, amikor már késő – pedig a korai felismerés életet menthet.
Pedig a számok kíméletlenek. Magyarországon évente 8300–8600 új emlődaganatos esetet diagnosztizálnak, és 2100–2300 nő veszti életét a betegség miatt (Weborvos, 2025). A mellrák a nők leggyakoribb rosszindulatú daganata – nem az ő problémájuk, hanem mindannyiunké.
Amikor a családi kockázat nem elég érv
A legfájóbb adat a halálozási statisztika után, hogy a legmagasabb rizikójú csoportokban is alacsony a szűrési hajlandóság. Egy 2024-es reprezentatív kutatás szerint a magyar nők akkor sem járnak rendszeresen mellrákszűrésre, ha a családjukban már előfordult emlőrákos megbetegedés (Weborvos, 2024). A 35 év feletti nők 44 százaléka még sosem járt emlőszűrésen, a fiatalabbak körében ez az arány 80 százalék (Egészségkalauz, 2024). Ez az a pont, ahol a megelőzés lehetősége elvész – nem a technológia hiánya miatt, hanem mert a tudás nem fordul cselekvéssé.
A családi halmozódás azonban nem csak statisztikai kockázati tényező. Bizonyos géneltérések – elsősorban a BRCA1 és BRCA2 gének öröklött mutációi – jelentősen megnövelik az emlő- és petefészekrák kialakulásának esélyét. A BRCA1-mutáció hordozóinál a mellrák kialakulásának életre szóló kockázata 65–85% között mozog, míg a BRCA2-mutációnál 45–85% (CADTH, 2014). Összehasonlításképpen: az általános női populációban ez a kockázat körülbelül 13% (ACS Journals, 2019). Ezeknek a géneknek a feladata a DNS-károsodások kijavítása és a daganatok kialakulásának megelőzése. Ha ez a védelem veleszületetten sérült, a szervezet sebezhetőbbé válik.
https://whitelab.hu/laborvizsgalatok/sentis-2-gen
célzottan ezt a két gént elemzi. Nem diagnózist ad, hanem kockázatbecslést – azt mutatja meg, hogy a vizsgált személy hordoz-e olyan örökletes eltérést, amely indokolttá teheti a fokozottabb mellrákszűrést vagy a megelőzési stratégia átgondolását. Különösen ajánlott azoknak, akiknél a családban több emlő- vagy petefészekdaganat fordult elő, fiatal életkorban (50 év alatt) jelentkezett emlődaganat.
https://whitelab.hu/laborvizsgalatok/sentis-31-gen
ennél szélesebb spektrumot fed le: egyszerre 31, daganathajlamért felelős gént elemez. Ez a megközelítés nemcsak a BRCA1/BRCA2-re terjed ki, hanem más, örökletes daganatszindrómákért felelős génekre is – így átfogóbb képet ad a genetikai kockázatokról egyetlen vérmintából. Azoknak ajánlott, akiknél a családi anamnézis több daganattípusra utal, vagy akik a lehető legszélesebb körű genetikai kockázatfelmérést szeretnék elvégezni.
A vér, ami nyomon követi a folyamatokat
A genetikai kockázat azonban csak az egyik oldal. A másik a már diagnosztizált vagy kezelt betegek követése – itt lépnek be a tumormarkerek.
https://whitelab.hu/laborvizsgalatok/noi-tumor-plus
olyan tumormarkereket vizsgál, amelyek elsősorban nőkben előforduló daganatokra utalhatnak. A csomagban megtalálható a CA 15-3, amely emlődaganatra – köztük mellrákra – specifikus marker, valamint a CA 125 és HE4, amelyek petefészek-daganatokra utalhatnak. Emellett olyan markerek is helyet kaptak, mint a CEA, amely számos daganattípusnál – köztük emlő-, vastagbél-, tüdő- és hasnyálmirigy-daganatoknál – emelkedhet (Whitelab, 2025).
Fontos tisztázni: a tumormarkerszintek vizsgálata nem szűrővizsgálat a klasszikus értelemben. A CA 15-3 például emelkedett lehet májzsugorodás, jóindulatú emlőbetegségek és terhesség esetén is, ezért önmagában nem alkalmas a mellrák szűrésére vagy diagnosztizálására (Waikato DHB, 2015). Egy emelkedett érték nem jelent automatikusan daganatot, de mindenképpen okot ad a további kivizsgálásra. És fordítva: a normális tartományban lévő érték nem zárja ki teljes biztonsággal a betegség jelenlétét.
A döntés, ami a tiéd
Október hónap arra emlékeztet, hogy a mellrák elleni küzdelem nem egyetlen hősies cselekedet, hanem sorozatos, apró döntések összessége. Az önvizsgálat havonta, a mammográfia kétévente a 45–65 év közötti korosztályban, a családi anamnézis komolyan vétele, és ha indokolt, egy vérvétel, amely genetikai vagy tumormarker-információt ad.
De a képalkotó vizsgálatnak is megvan a maga helye. Az emlő ultrahang akkor is lehet jelentős kiegészítő diagnosztikai módszer, amikor a mammográfia önmagában nem ad elég biztos képet. A nemzetközi és hazai szakmai ajánlások a magas rizikójú csoportokban – például ismert BRCA1/BRCA2 hordozóknál – a mammográfia mellett rendszeres ultrahangvizsgálatot is javasolnak, szükség esetén MRI-vel kiegészítve.
A Whitelab laborvizsgálatai nem helyettesítik az orvosi konzultációt, és nem adnak diagnózist. De olyan információt adnak, amely megalapozhatja a következő lépést – legyen az fokozott mellrákszűrés, genetikai tanácsadás, vagy éppen a nyugodt tudat, hogy megtettél mindent, amit tudtál.
Ha pedig a laboreredmény vagy a családi anamnézis alapján további képalkotó vizsgálatra vagy szakorvosi konzultációra van szükség, a Whitelab Premium Medical budapesti rendelőjében (1013 Budapest, Roham utca 3.) emlő ultrahang és nőgyógyászati szakvizsgálat is elérhető.
A rózsaszín szalag jelkép. De a cselekvés a valódi üzenet.
Ha kérdésed van a vizsgálatokkal kapcsolatban, vagy időpontot szeretnél foglalni:
www.whitelab.hu